INTERJÚ Szűcs Gergő, a Székesfehérvári Kempo SE és a Professional Kempo Fighters Team fiatal bunyósa remek időszakott tudhat maga mögött. Kempo gálát nyert, sikeresen levizsgázott 2. danra, majd Lengyelországban profi MMA versenyt nyert. (a cikk 2010-ben jelent meg az Ökölharc című Zen Bu Kan Kempo Magazinban)
Bár még nincs vége a 2010-es évnek, azonban eddig jól sikerült számodra. Nyertél a III. Profi Kempo Gálán, sikeres danvizsgát tettél, miközben be volt szakadva a dobhártyád egy korábbi sérülés miatt, Lengyelországban pedig egy MMA gálán rendkívül kemény mezőnyben győzted le az ellenfeledet. Te hogy értékeled a magad mögött hagyott időszakot?
Az év elején Takács Attila, a mesterem pár embert megkérdezett arról, hogy akarnak-e profi versenyzők lenni. Köztük voltam én is, és még sok másik edzéstársam, barátom. Mindenki igen választ adott, így alakult meg a Professional Kempo Fighters Team (PKF Team). A csapat edzője Szoboszlai Ferenc lett. Mértéktelenül jó edző, és így, hogy majdnem már egy éve dolgozik velünk, szemmel látható mindenki részéről a fejlődés.
Ahogy az eredményeim mutatják, nálam is. Az elmúlt időszakban rengeteget edzettem, és most már két hónapja edzéseket is tartok. Így minden napom az edzőteremben töltöm. Ahogy említetted is, eredményes időszak áll mögöttem…
A lengyel verseny a legfrissebb élményed. Mesélj róla egy kicsit! Milyen érzés volt nyerni egy távoli, idegen környezetben, egy jól felkészített shidokan karatékával szemben?
Felemelő!
Az egy hónapig tartó, heti tíz edzés alkalmával rengeteg feszültség gyülemlik fel bennem. És minden nap már azt kívánnom, hogy legyek már a ketrecben, legyek már a ketrecben. Ez a verseny napján sem volt máshogy. Ezért mikor a szorítóba léptem, teljesen nyugodt és magabiztos voltam. Plusz „bosszút” kellett állnom az előttem lévő mérkőzés miatt.
Saját megítélésed szerint mekkora fejlődésen mentél keresztül az elmúlt bő kilenc hónap alatt?
Rengetegen. Mind földharcban, mind állóharcban. Úgy érzem, hogy kezd csiszolódni a technikám. Akaratlanul is tudom, hogy melyik helyzetben mit kell csinálnom. És ez nagyon-nagyon jó érzés! A sok edzés eredménye…
Hogy érzed, ebben az évben minden feltétel adott ahhoz, hogy a lehető legtöbbet fejlődjél?
Igen. Minden. Az már csak tőlem függ, hogy kihasználom-e a lehetőségeket. De nyilván kihasználom, még akkor is, ha minden nap késő este érek haza. A sikerért áldozni kell…
Fiatal vagy és nyilván folyamatosan tanulsz. Hogy érzed, mely területeken szükséges a leginkább fejlődnöd?
Igazából mindenből van még mit fejlődnöm. A tanulásból soha nem elég, mindig tudsz újat tanulni. Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy elértek egy pár „nagyobb” eredményt az életben, és akkor ők már mindent tudnak. Ez nem így van, a tudás határtalan. És nyitottnak kell lenni rá. Én az vagyok. Tehát igyekszem mindenre nagyon odafigyelni!
Van példaképed?
Igen, a legfőbb példaképem az edzőm, Takács Attila.
Miért ő?
Mert nagyon sokat köszönhetek neki. A mi kapcsolatunk sokkal bensőségesebb, mint egy „egyszerű” edző és tanítványa kapcsolat. Ami vagyok, annak jelentős részét tőle tanultam. Tehát ezzel azt akarom mondani, hogy nem csak formagyakorlatokat és kombinációkat tanultam tőle. Például ami nagyon fontos ebben a világban: emberséget is. E mellett iszonyat jó edző! De ezt mutatja az is, hogy mennyi kemény harcosa és fekete öves tanítványa van.
Az interjú elején azt mondtam, hogy még nincs vége a 2010-es évnek. Mivel lehetne teljessé tenni ezt az évet? Lesz ugyebár október 24-én egy újabb profi kempo gála Székesfehérváron…
Ahogy mondod. Szívvel lélekkel fogok küzdeni a győzelemért a saját meccsemen. Illetve novemberre tervezünk egy visszavágót Vikker Dániel ellen. Attila beszélt már az edzőjével erről. Tehát folyamatban van a szervezés. Nyilván mindegyiken sikeresen szeretnék szerepelni.
Tagja vagy a fehérvári Professional Kempo Fighters Team-nek (PKF Team). Ez milyen csapat? Kik vannak benne és mi a célja?
A Székesfehérvári Kempo SE olyan tagjai alkotják a PKF Team-et, akik tettek már annyit a kempoban és a kempoért, vagy szorgalmasak annyira, hogy elmondhassák magukról: „Én Profi versenyeken indulok!”
Mi a legfőbb vágyad, vagy ha úgy tetszik célod küzdősportos pályafutásodban? Mi lenne az, amivel egyszer maximálisan elégedett lennél?
Hmm… Nem kis cél, de nem lehetetlen, hogy pár éven belül Amerikába utazzak és szerencsét próbáljak. Szeretnék oda kint híres és elismert MMA-harcos lenni. Persze csak az után utaznék ki, miután a kezemben van egy diploma. Mert, ha ez a „versenyzősködés” mégsem jönne össze, akkor is megálljam a helyem az életben. De bízok magamban és összefog jönni…
